A GLP-1 analógok az Obesity című szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint segíthetnek a természetes rákellenes védekezés helyreállításában.

Egy vizsgálat szerint a bariátriai műtét utáni 20%-os testsúlycsökkenés jelentősen javít a diabeteses beteg állapotán.

Testsúlycsökkentő („bariátriai”) műtétekkel az elhízott betegek stroke-kockázata jelentősen csökkenthető.

A belek gázossága, a puffadás és böfögés egy sor kórállapot kísérője lehet, de leggyakrabban funkcionális gyomor-bél rendszeri eltérésekhez társul, melyek jellemzője a motilitás zavara és a viszcerális hiperszenzitivitás. Ki­merítő kivizsgálás nélkül is jól elkülöníthető egymástól a puffadás gyomor eredetű, bél eredetű és székrekedéssel kísért formája. E tünetek hátteré­ben leggyakrabban funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma vagy krónikus idiopathiás obstipatio húzódik meg. A funkcionális emésztőszer­vi panaszok kezelésének első lépése az empirikus terápia. Fény derülhet gluténnal és az ételek más összetevőivel szembeni nem coeliakiás érzé­kenységre, ám a szigorú kizárásos diéták rutinszerű alkalmazása mellett nem szól elég adat.

Egy új vizsgálat szerint az elhízott emberek kevésbé képesek érzékelni a szagokat, illetve kevéssé képesek különbséget tenni az egyes szagok között, mint a normális testsúlyú emberek.

Egyre több szempontból kerül szóba napjainkban az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma, az elhízás és az ahhoz kapcsolódó stigmatizáció. 

A JAMA Pediatrics című lap cikke szerint gyomorszűkítő műtétet követően gyorsul a tizenévesek járása, csökken a járást kísérő váz-izomrendszeri fájdalom és a szívfrekvencia. 

A viszcerális zsír (VF, visceral fat) és a szubkután zsír (SC, subcutaneous fat) szerkezetileg, metabolikusan és funkcionálisan különbözik egymástól, bár mindkét típusú zsír hozzájárul az elhízás kialakulásához. A hasi SC zsírszövet jól meghatározott, metabolikus szempontból különálló mély és felszíni rétegre osztható, melyeket a Scarpa-fascia választ el egymástól. A kutatások azt jelzik, hogy a mély rétegek metabolikusan aktívabbak, ezért szorosabb összefüggést mutatnak az anyagcsere-szövődményekkel, különösképpen az inzulinrezisztenciával és a 2-es típusú diabetes mellitusszal (T2DM). A mélyebb rétegben magasabb koncentrációban vannak jelen a telített zsírsavak, mint a felszíni rétegben, ami további bizonyítékkal szolgál annak magasabb metabolikus aktivitására.

Az elhízott betegek figyelmét különösen fontos felhívni arra, hogy a terhesség alatt igyekezzenek elkerülni a jelentős testsúlygyarapodást.

A súlycsökkentés céljából végzett gyomorszűkítő műtét az egyik leggyakoribb bariátriai beavatkozás. Egy brazil vizsgálat azt mutatta, hogy ez a módszer már egy hónap után mérhetően javítja a szubklinikus érelmeszesedést.